A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetében, a Magyar Királyi Belügyminisztérium rezervált iratai között fennmaradt egy 1938-as keltezésű ügyirat Trebitsch Ignácról, a magyar születésű, regényes életű nemzetközi kémről, kalandorról és szélhámosról, mely alapvetően az ekkor Kínában, a világ másik végén buddhista szerzetesként (és persze minden valószínűség szerint továbbra is hírszerzőként) tevékenykedő Trebitsch Magyarországra való hazatérési kérelmének elbírálásáról szól. Talán nem véletlen, hogy a hazáját ekkor már régóta maga mögött hagyó nemzetközi kalandor hazatérési szándékára vonatkozó, többnyire 1933-1938 között, egy 1938-ban iktatott ügyirathoz csatolt dokumentumok a Belügyminisztérium rezervált iratai között kötöttek ki, tehát a minisztérium politikai rendészettel és kémelhárítással kapcsolatos tevékenységet végző szervezeti egységeinél. A korabeli magyar hatóságok joggal hihették előélete fényében, hogy amennyiben hazatérne, Trebitch Ignác akár saját hazája ellen is kémkedne, ezért - mai kifejezéssel élve - fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Habár a Trebitsch Ignác hazatérési szándéka tárgyában keletkezett belügyminisztériumi ügyirat önmagában nem bír hatalmas történettudományi jelentőséggel, hiszen annak keletkezéstörténete vagy a személy, akihez kötődően született - ekkor legalábbis már - nem befolyásolta érdemben a magyar vagy az európai történelem menetét, maga Trebitsch Ignác, fiatalabb korában mint nemzetközi kalandor és számos titkosszolgálat ügynöke valamelyest hozzájárult az európai történelem alakulásához. Trebitsch tehát mindenképpen a huszadik század viharos történetének egyik figyelemre méltó, regényes életű figurája, akinek egyéni sorsa megismerése akár mélyebb történeti összefüggések megértéséhez is hozzájárulhat. |
