A történetkutatás alapja a tényfeltárás, ami után a legfőbb teendő a megismert adatok feldolgozása, majd értékelése és véleményezése, amit viszont megnyugtatóan csak az összefüggések kibontásának, a különálló elemek egymáshoz illesztésének, a korábban tévesen egyberagaszott alkotórészek szétválasztásának keveseknél meglévő készsége biztosíthat. Ennek pedig egy ritka adottsággal, az egészségesen kritikus, lényegre törő, és a tévútra terelő karrierszempontok elutasítását előtérbe helyező látásmóddal való kiegészülése szükséges, az ésszerű következtetések felsőbb elvárások vagy egyéni érdekek szerinti elferdítő magyarázásának meggátolása végett. Nem képezi ezzel szemben a messze volt időkbe visszapillantás feladatát a legenda-előállítás, és a mítoszok minden áron erőltetett alátámasztásának sokak által űzött tudománytalan és sekélyes gyakorlata. A csokorba fogott értekezések nagyobb hányada Nagybaconnal, illetve onnan elszármazott egyes családokkal és személyekkel foglalkozik, némelykor erdővidéki viszonylatokra kiterjesztve. E fejezetben található középkori malomépítést, falutörténeti kérdéseket, társadalmi függést-tagozódást, Benedek Elek életének némely vonatkozásait, és családtörténeti, valamint címertani kérdéseket taglaló írás. A kötet második részében pedig újságokban közzétett vagy közlésre szánt rövidebb, hagyományőrzéssel, műemlékvédelemmel, továbbá székely jelképekkel foglalkozó, leginkább bírálati jellegű munkák kaptak helyet, kiegészülve néhány - korábbi könyvünkben már megjelent - tábornoki életrajz újságcikk terjedelműre tömörített változatával. |
